Az Egyesült Államok Szövetségi Számvevőszéke (OCC) által kiadott 47 oldalas áttekintés megállapította, hogy kilenc nagy nemzeti banknál léteztek olyan nyilvános és nem nyilvános szabályok, amelyek korlátozták a digitális eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket. A jelentés szerint a banki korlátozások iparágak széles körére kiterjedtek, többek között az olaj- és gáziparra, dohányra, fegyverekre és a digitális eszközökre; a kriptoágazat esetében ezek a szabályok gyakran kiemelték a pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos aggályokat, és érintették kibocsátókat, tőzsdéket és adminisztrátorokat.
Az OCC hangsúlyozta, hogy az áttekintés nem tárt fel konkrét példákat kriptohoz köthető számlazárásokra, és a szervezet „nem tudta átfogóan felmérni” a debanking teljes mértékét az érintett kilenc bank vizsgálata alapján. Ugyanakkor a szabályok időbeli sávja 2020 és 2025 szeptembere között helyezkedik el, és a vizsgált bankok között szerepeltek a JPMorgan Chase, Bank of America, Citibank, Wells Fargo, US Bank, Capital One, PNC, TD Bank és BMO. Az OCC azt is közölte, hogy a vizsgálat során közel 100 000 panaszt tekintett át és mintegy 420 000 oldalas anyagot kapott.
A szabályozói intézkedések hátterében szerepelt az elnöki 2025. augusztusi végrehajtási rendelet, amelyet az OCC az ügyben irányadónak tekintett; a rendelet célja a „tisztességes banki hozzáférés” biztosítása és az, hogy a banki döntések objektív, kockalapú szempontokon alapuljanak. Jonathan Gould számvevő helyettes hangsúlyozta, hogy a bankoknak meg kell őrizniük az egyedi kockázatértékeléseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyes kizárások nem pénzügyi kockázatokon alapultak, hanem a hírnévvel, negatív sajtóreakcióval vagy tiltakozásokkal kapcsolatos félelmeken.
A jelentés és a hozzá kapcsolódó felügyeleti intézkedések egyidejűleg fenntartják az anti-money laundering és szankciós kötelezettségek érvényesítését, miközben korlátozzák azon felügyeleti gyakorlatokat, amelyek pusztán vállalkozások népszerűtlenségén alapuló kizáráshoz vezetnének. A gyakorlatban megoldandó kérdés marad, hogy a banki korlátozások indoklása mennyiben kötődik valódi pénzügyi, működési vagy megfelelőségi kockázathoz, és hogy a felügyeleti vizsgálat képes‑e elérni, hogy ezek az érintett szereplők valós banki szolgáltatáshoz jussanak. Kiemelt példa a BNY év közbeni intézményi USDC-szolgáltatása, amely megmutatja, milyen funkciók lehetnek tétben, miközben kisebb kriptocégek jogosultsága és hozzáférése továbbra is bizonytalan.