Japán 2026. október 2-án hivatalosan felvette a moszkvai székhelyű Garantex kriptotőzsdét az eszközbefagyasztási listájára, ezzel csatlakozva az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz. A japán intézkedés 33 szervezetet és 9 magánszemélyt érint, továbbá szolgáltatási és finanszírozási korlátozásokat vezet be 35 hajóra vonatkozóan, amelyeket a kormány a „árnyékflotta” részének tekint. A lépés szerint az érintettekkel kapcsolatos fizetések és tőketranzakciók engedélykötelessé váltak a japán deviza- és külkereskedelmi törvény alapján.
A Garantex neve az angol nyelvű hivatalos mellékletben Garantex Europe OU formában, illetve a jól ismert Garantex alias alatt szerepel, megadott címekkel Szentpéterváron és Moszkvában. A japán intézkedés nem közöl konkrét Japánban lefoglalt kriptoeszköz-értéket vagy címeket; az eszközbefagyasztás és a fizetési engedélykövetelmény inkább jogi és megfelelési következményeket teremthet a Japánnal kapcsolatban álló vállalkozások számára. A csomag ugyanakkor nem csak egy kriptotőzsdét érint: több, védelmi iparhoz kötődő orosz entitás és a hajók ügyletei is a célkeresztben vannak, ami a döntéshozók szemléletét tükrözi, miszerint a szankciók a háborús gazdaság különböző elemeit célozzák.
A Garantex ellen már korábban is léptek fel: az OFAC 2022 áprilisában első alkalommal szankcionálta, majd 2025 augusztusában újabb kérelmezéssel jelölte meg, miközben az EU 2025 februárjában is szankciós listára tette a céget. A hatósági fellépés 2025 márciusában domain- és szerverlefoglalásokkal járt Németországban és Finnországban, valamint több mint 26 millió dollár értékű eszköz befagyasztásával. A szövetségi nyomozások szerint a platform 2019 áprilisa óta legalább 96 milliárd dollárnyi kriptopénz-tranzakciót dolgozott fel; az Egyesült Államok külön vizsgálatai legalább 100 millió dollárnyi, feltételezetten bűnözőkkel vagy darknet piacterekkel kapcsolatos ügyletet kötnek a Garantexhez. Ugyancsak 2025 után a Garantex ügyfelei és eszközei részben egy Grinex nevű utódplatformra vándorolhattak; az amerikai hatóságok 2025 augusztusában Grinexet és Garantex kapcsolódó szereplőket is megjelöltek.
A szabályozói lépések kapcsán elemzők és láncelemző cégek arra hívták fel a figyelmet, hogy olyan szereplők, mint a Garantex, előre felkészülhetnek a hatósági beavatkozásokra, és gyorsan áthelyezhetik ügyfeleiket, infrastruktúrájukat és eszközeiket utódplatformokra. A japán intézkedéssel egy időben az amerikai Treasury október 1-jén az A7 hálózatot transznacionális bűnszervezetként jelölte, és a FinCEN javaslatot tett az A7-al kapcsolatban feldolgozott átutalások korlátozására; a FinCEN szerint az A7 al-ügynökei 2025 januárja és 2026 júniusa között több mint 17 milliárd dollárt kezeltek. A japán intézkedés gyakorlati hatása viszonylag korlátozott lehet, mivel a Garantex működését a 2025-ös lefoglalások és befagyasztások már jelentősen zavarták, ugyanakkor a mostani lista új megfelelési és jogi kockázatokat teremt azoknak a cégeknek és pénzintézeteknek, amelyek Japánnal vagy japán ügyfelekkel kapcsolatban állnak.