Kína a 15. Nemzeti Informatizációs Ötéves Tervben egyértelműen 2030-at jelölte meg célként a „többnyire kész” nemzeti blokklánc-hálózat kiépítésére. A tervet a Központi Kiberterület Ügyi Bizottság adta ki, és kiterjed a központi gerinchálózatra, regionális csomópontokra, valamint megosztott digitális identitási szolgáltatásokra. A dokumentum teljesíthető alkalmazási területekként nevezi meg a szállítmányozást, a kormányzati ügyintézést, az adózást és a karboncsökkentést, továbbá a kereskedelem, a pénzügy és az ipari gyártás méretezett digitalizálását.
A terv regionális fókuszai szerint a Jangce-delta a kereskedelem és a pénzügyek mélyebb blokklánc-használatát kapja, míg a Csengtu–Csungking térségben a gyártás és mezőgazdaság nagyarányú alkalmazásai szerepelnek. A dokumentum említi a megosztott digitális identitást és a privacy-preserving computing megoldásokat az infrastruktúra- és biztonsági rendelkezésekben. Emellett a szabványok erősítésére és nemzetközi szabványfejlesztésben való részvételre hív fel.
A terv külön kezeli a digitális jüan fejlesztését, de nem ad meg tranzakciós célt vagy integrációs ütemtervet a nemzeti blokklánc-gerinccel. A dokumentum nem nevez meg natív kriptopénzt, nem engedélyezi token-kereskedelmet, és fenntartja a szárazföldi Kína kriptoüzleti tevékenységeire vonatkozó korlátozásokat. Végrehajtási szinten szerepelnek finanszírozási iránymutatások, a kvantumszámításra és kvantumkriptográfiára vonatkozó kutatási célok, valamint a 2030-as indikátor, hogy a digitális gazdaság kulcságazatai a GDP 12,5%-át tegyék ki (a tervhez csatolt 2024-es összehasonlítási adat 10,5%). A jegybank által jóváhagyott további banki szereplők száma augusztus közepéig nyolccal nőtt, így összesen 30 intézmény kapott engedélyt, köztük Ping An Bank, Bank of Shanghai és Bank of Hangzhou, de ügyfélszolgálati indításuk a technikai előkészületektől függ.