Az Európai Parlament októberi határozata világosan jelzi, hogy a következő uniós anti-korrupciós stratégia középpontjába a kriptoeszközökhöz, átláthatatlan tulajdonosi konstrukciókhoz és digitális eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat helyezi. A képviselők nem kötelező erejű, de részletes ajánláscsomagot fogadtak el, amely erősebb szabályokat kér a bűnös jövedelmek feltérképezésére, lefagyasztására, elkobzására és visszaszerzésére. A Parlament külön hangsúlyt tesz a közbeszerzésekre, támogatásokra, összeférhetetlenségi szabályokra, lobbitevékenység átláthatóságára és politikai finanszírozás egységesítésére.
A dokumentum a jogi keretet kiegészítő politikai intézkedéseket szorgalmaz: szélesebb körű adatmegosztást és együttműködést javasol olyan testületek között, mint Europol, Eurojust, EPPO és OLAF, valamint az uniós intézmények függetlenségének és megfelelő finanszírozásának biztosítását. A Parlament célja, hogy a whistleblowerek és nyomozó újságírók védelmére erősebb garanciákat írjon elő, és azt is javasolja, hogy az EU csatlakozzon GRECO-hoz, hogy az uniós intézmények külső értékelés alá essenek.
A kriptoterületre vonatkozó rész konkrétan megnevezi a kockázatokat: a kriptoeszközök, decentralizált finanszírozás, staking, kriptókölcsönök és NFT-k olyan eszközök lehetnek, amelyek elrejtik vagy átmozgatják jogellenes forrásokat. A Parlament emlékeztet korábbi állásfoglalásaira, és felhívta a figyelmet MiCA végrehajtásának különbségeire: az elemzések szerint tömeges engedélyhiány és eltérő megfelelési szintek maradtak a piacon, illetve AMLA és ESMA aggályait is idézi a felügyelet és ügyfélátirányulás kapcsán. A határozat nem vezet be azonnali új korlátozásokat a kripto tranzakciókra, de világos politikai irányt ad a Commission számára, amely a tervek szerint 2026 végéig fogadja el az anti-korrupciós stratégiát.