Görögország megjelentette az első, kifejezetten digitális eszközökre vonatkozó adótörvény-tervezetét, amely egy 10%-os tőkenyereség-adót javasol a kriptoeszközök eladásából származó nyereségre. A javaslat szerint évente legfeljebb 500 eurónyi nyereség mentesülne az adó alól; azaz az első 500 euró éves nyereség nincs adóztatva. A tárca a tervezetet közvitára bocsátotta október 7–8-án, és a jogszabálytervezetet várhatóan novemberben terjesztik a parlament elé. A 10% rátát megelőzően a hatóságok korábban 15%-os lehetőséget mérlegeltek, a mostani tervezet tehát csökkentett javaslatot tartalmaz.
A tervezet részben a tranzakciók és a digitális jövedelmek megkülönböztetésére épít. A tőkenyereség-adó a kriptoeszközök eladására vonatkozik, de a stakingből, kölcsönnyújtásból és likviditásbiztosításból származó jövedelmet a tervezet kamatként kezeli és szintén 10%-os adókulccsal sújtaná. Fontos kivétel, hogy kriptoeszközök közötti átváltás (például Etherről stabilcoinra váltás vagy tokenrotáció) önmagában nem minősül adóköteles eseménynek; az adó akkor keletkezik, amikor a kriptoeladás történik. Emellett a kriptoértékesítések mentesülnek egy digitális tranzakciós díjtól.
A tervezet adózási hatásainak becslését a görög hatóságok egyelőre nem tették közzé; ennek egyik oka, hogy sok görög befektető külföldi tőzsdéken kereskedik, így a hazai tranzakciók pontos felmérése nehéz. A jogszabálytervezet tartalmaz egy, a hatálybalépést követő 12 hónapos önbevallási ablakot is, amely lehetővé tenné múltbeli nyereségek büntetésmentes bevallását. A szabályozás célja, hogy Görögország megfeleljen az EU átláthatósági elvárásainak, köztük a DAC8 jelentési követelményeinek, miközben a végső részletek — például veszteségek elszámolása, a tárcaátutalások kezelése vagy a tranzakciók értékelése — a tervezet nyomán még változhatnak a közvitában.